A Föld napja már régóta alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk a bolygónkhoz fűződő viszonyunkon, de 2026-ban ez a kérdés sürgetőbb, mint valaha. A klímaváltozás már nem egy távoli probléma. Ma már 75% mondja azt, hogy érzi a hatását a mindennapi életében, így az Ipsos People and Climate Change 2026 jelentésének megállapításait egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor 61% mondja azt, hogy ha az egyének nem cselekszenek most, a jövő generációit cserbenhagyjuk.
Ez jól megragadja a 2026-os Föld napjának központi feszültségét: a klímaváltozás minden eddiginél jobban jelen van az emberek életében, de egyre kevésbé világos, hogyan kellene reagálni rá.
Hogyan jutottunk idáig
Ennek az eltolódásnak a megértéséhez érdemes visszatekinteni. 2021-ben 72% gondolta úgy, hogy az egyéneknek cselekedniük kell, hogy ne hagyják cserben a jövő generációit, emellett ez az arány a vállalatoknál 68%, a kormányoknál pedig 65% volt. Ez az érték 2022-ben is viszonylag magas maradt, mielőtt 2023-ban 63%-ra, 2024-ben 62%-ra csökkent volna, elérve a 61%-ot 2026-ban. Ez 11 százalékpontos visszaesés öt év alatt, ami fokozatos, de következetes változást mutat abban, hogyan látják az emberek a saját szerepüket a klímavédelem terén.
Egyre kevesebben hiszik, hogy az egyéni cselekvés önmagában elegendő
Ami a 2026-os eredményeket különlegessé teszi, az két tendencia együttes jelenléte. Egyrészt 75% mondja azt, hogy kiszolgáltatottnak érzi magát a klímaváltozással szemben. Másrészt 61% szerint az egyéneknek cselekedniük kell. A 2021-es évhez képest, amikor még 72% hitt az egyéni felelősségvállalásban, ez egyértelmű eltolódást jelez: egyre többen tapasztalják meg a klímaváltozás hatásait, mégis egyre kevesebben vannak meggyőződve arról, hogy az egyéni cselekvés önmagában elegendő.
Klímaváltozás a versengő prioritások világában
A 2026-os jelentést érdemes a tágabb Ipsos-adatok kontextusában is megvizsgálni. A What Worries the World 2026 kutatás szerint az éghajlatváltozás nagyjából a 11. helyen áll a leginkább aggasztó problémák listáján, az infláció, a bűnözés és a munkanélküliség mögött. Ugyanakkor a következő öt-tíz évre vonatkozóan továbbra is ez az első számú globális kockázat** az Ipsos/AXA Future Risks Report 2025 szerint, amely egy mintegy 23 000 állampolgár és 3595 kockázati szakértő bevonásával több mint 50 országban végzett globális felmérésen alapul.
Ez a kettősség kulcsfontosságú a mai közvélemény megértéséhez. Az éghajlatváltozást széles körben komoly, hosszú távú fenyegetésként tartják számon, de versenyeznie kell azokkal a sürgetőbb problémákkal, amelyek az emberek mindennapi figyelmét lekötik.
Az elvárások egyértelműek, a bizalom már kevésbé
Ahogy az egyéni felelősség megítélése változik, az elvárások egyre inkább az intézmények felé tolódnak. 2026-ban 65% szerint elsősorban a kormányoknak kellene felelősséget vállalniuk az olyan jelentős kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás. A bizalom azonban továbbra is alacsony. Csupán 30% gondolja úgy, hogy a kormányának van egyértelmű terve, míg 32% szerint nincs, és mindössze 27% tartja országát vezetőnek a klímavédelem terén.
Ez jól mutatja az elvárások és a bizalom közötti egyértelmű szakadékot.
A klímavédelem találkozik a gazdasági valósággal
A gazdasági nyomás a 2026-os jelentés másik központi témája. Az Ipsos People and Climate Change 2026 kutatásában 74% nyilatkozott úgy, hogy aggasztják az emelkedő energiaárak. Ez az aggodalom alapvetően meghatározza, hogyan vélekednek az emberek a kompromisszumokról. 50% szerint az alacsony energiaárak fenntartásának kellene prioritást élveznie, még akkor is, ha ez az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével jár, míg 55% támogatja a magasabb költségeket, ha az nagyobb energiafüggetlenséghez vezet.
A klímavédelmet nem utasítják el, de mérlegre teszik a megfizethetőség és az energiabiztonság szempontjaival.
Ez a feszültség a mindennapi szokásokban is megmutatkozik. A közlekedés terén például sokan fontosnak tartják a tisztább megoldásokra való átállást, mégis csak 47% mondja azt, hogy vonzó számára az elektromos járművek vezetése. Ez jól mutatja a szándék és a tényleges használat közötti szakadékot, amikor a költségek és a praktikum is szerepet kap.
Hasonló tendencia figyelhető meg a vásárlási szokásokban is. Az anyagi nyomás ellenére a fenntartható gondolkodásmód nem tűnt el. A jelentésből kiderül, hogy az érték-alapú vásárlás tartja magát, a Tudatos Fogyasztói Index pedig 38%-ról 40%-ra nőtt, és a fogyasztók mintegy fele mondja azt, hogy etikai okokból váltott terméket.
Összességében ezek a változások rávilágítanak, hogy a klímavédelem továbbra is a mindennapok része, de egyre inkább az alakítja, hogy mi fér bele az emberek költségvetésébe, és mi az, ami a gyakorlatban is megvalósítható.
Nyomás alatt a cselekvésbe vetett hit
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek feladták volna. 48% szerint még nem késő tenni a klímaváltozás ellen, szemben azzal a 25%-kal, akik szerint a helyzet már kicsúszott az irányításunk alól. Ez új megvilágításba helyezi a helyzetet. A kérdés már nem csupán a felelősség, hanem az, hogy van-e egyáltalán értelme cselekedni. Ahogy az éghajlatváltozás egyre kézzelfoghatóbbá válik a mindennapokban, és egyre szorosabban összefonódik a gazdasági nehézségekkel, a tettekbe vetett hit megmarad ugyan, de már korántsem olyan sziklaszilárd.
Mit jelent mindez a Föld napja szempontjából?
A 2026-os Föld napja egy jóval összetettebb valóságra világít rá: a tudatosság és az aggodalom is magas, ugyanakkor egyre nagyobb a feszültség a célkitűzések és a megvalósíthatónak tűnő lépések között.
Az Ipsos „People and Climate Change 2026” jelentéséből kiderül, hogy az éghajlatváltozás hatásait az emberek széles körben érzékelik, elismerik, és továbbra is olyan problémának tartják, amely azonnali cselekvést követel. Ugyanakkor az is látszik, hogy a lépéseket egyre inkább az egymással versengő prioritások és azok a gyakorlati tényezők alakítják, amelyekkel az emberek a mindennapi életük során szembesülnek.
A vállalatok, a döntéshozók és az egyének számára a kihívás már nem csupán a cselekvés ösztönzése, hanem az, hogy mindezt reálissá és megvalósíthatóvá tegyék a mindennapokban.
Mert 2026-ban a klímaváltozás már nem csupán olyasmi, amiben az emberek hisznek. Ez olyasmi, amivel együtt élnek.
Szeretnéd, ha a te hangod is része lenne a hasonló kutatásoknak? Csatlakozz az Ipsos iSay közösségéhez, és mondd el a véleményed a világunkat formáló kérdésekről.
Források
Ipsos Global Advisor, „Ipsos Earth Day Report 2021”, a felmérés több mint 21 011, 16–74 év közötti felnőtt részvételével készült 30 országban az Ipsos online platformján, az interjúkra 2021. február 19., péntek és március 5., péntek között került sor.
Ipsos Global Advisor, „Ipsos Earth Day Report 2022”, a felmérés több mint 23 577, 16–74 év közötti felnőtt részvételével készült 30 országban az Ipsos online platformján; az interjúkra 2022. február 18., péntek és március 4., péntek között került sor.
Ipsos Global Advisor, „Ipsos Earth Day Report 2023”, a felmérés több mint 21 231, 16–74 év közötti felnőtt részvételével készült 29 országban az Ipsos online platformján, az interjúkra 2023. január 20. és február 3. között került sor.
Ipsos Global Advisor, „Ipsos Earth Day Report 2024”, a felmérés több mint 24 290, 16–74 év közötti felnőtt részvételével készült 33 országban az Ipsos online platformján, az interjúkra 2024. január 26., péntek és február 9., péntek között került sor.
Ipsos Global Advisor, „People and Climate Change 2026”, amelyet 31 ország 23 704, 18–74/75 év közötti felnőtt lakosának megkérdezésével végeztek 2026. január 23. és február 6. között.
AXA és Ipsos, „Future Risks Report 2026”, egy globális felmérés 23 000 állampolgár és 3 595 kockázati szakértő bevonásával, amely 25 különböző életkockázattal szembeni félelem és sebezhetőség szintjét méri és rangsorolja; az adatfelvétel 2025. május 14. és június 19. között zajlott.
Ipsos Global Advisor, „What Worries the World”, a felmérés 25 292, 16–74 év közötti felnőtt lakosának bevonásával készült, akiket 2024. január 26. és február 9. között kérdeztek meg (a legutóbbi összehasonlítható globális hullám).
Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével lett lefordítva. Bár igyekeztünk pontosan visszaadni a tartalmat, előfordulhatnak árnyalatbeli eltérések vagy hibák. Az eredeti angol szöveg itt olvasható.
